- Cím: 1225 Budapest, Őszirózsa u. 4.
- E-mail: mail@karabiner.hu
- Telefon: +36-1/207-1898
Meleg klímakörnyezet zárttéri munkahelyeken
AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG
KÖZLEMÉNYE A ZÁRTTÉRI MUNKAHELYEKEN
NEM ÜZEMSZERŰEN KIALAKULÓ MELEG KLÍMAKÖRNYEZETTEL KAPCSOLATBAN
A munkavállaló jó közérzetét és teljesítőképességét nagymértékben befolyásolják a munkakörnyezet klimatikus feltételei. A túlzott meleg nem csupán kellemetlen lehet, hanem szélsőséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a munkavégzés.
A hőhullámok idején (hőségriasztással, illetve hőségriadóval járó időszakban) a zárttéri munkahelyeken a külső hőmérséklet hatására kialakuló magas hőmérséklet megzavarhatja a munka megszokottan alkalmazott menetét, különösen ott, ahol nincs lehetőség kellő mértékű klímaszabályozásra. A fokozott meleg hatására csökken a munkavállalók koncentrálóképessége, a figyelemösszpontosításnak a hiánya csökkenti a mozdulatok, illetve a mozgások megfelelő ütemű és irányú végrehajtását, és mindezek rosszullétet, balesetet okozó események kiváltó okai lehetnek.
Zárt térben történő munkavégzés esetén a megfelelő munkahelyi klíma biztosítása könnyebben megoldható, mint a szabadtéri munkavégzés során – például az építőiparban, vagy a mezőgazdaságban – azonban zárttéri munkahelyeken is intézkedéseket kell tenni a klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából, a munkavállalók egészségének, biztonságának védelme érdekében.
1) Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a megfelelő munkahelyi klíma mesterséges szellőztetés, illetve légkondicionáló berendezés útján történő biztosítására nincs lehetőség, vagy ez műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell tenni.
Munkaszervezéssel kell biztosítani, hogy óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces (hőségriasztással, hőségriadóval járó időszakban ennél akár hosszabb időszakban) pihenőidők beiktatása történjen, melyet lehetőleg a környezethez képest hűvösebb, lehetőleg komfortzónába eső, megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.
A munkavállalók igénye szerinti mennyiségben, legalább félóránként a folyadékveszteség pótlására védőitalt, legalább 14-16 °C -ra hűtött ivóvizet kell biztosítani higiénés követelmények betartásával (személyenként és egyéni használatra kiadott ivópoharak, stb.)
Este, éjszaka, vagy a kora reggeli órákban érdemes átszellőztetni a helyiségeket friss levegővel.
2) Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 °C közötti, a klimatizált munkahelyeken nem javasolt a túlzott légkondicionálás, mert könnyen megfázást okozhat. A mesterséges szellőző-berendezéseket és a légkondicionáló berendezéseket úgy kell beállítani, hogy a működésük során keltett légsebesség ne okozzon kellemetlen, egészségre káros légmozgást (huzathatást).
A szellőztetés céljára szolgáló rendszerek, és légkondicionáló berendezések esetén biztosítani kell a rendszeres karbantartásukat, amelyről a készülék gyártója által készített gépkönyv ad iránymutatást.
3) Azokon a zárttéri munkahelyeken, ahol a munkavállalók a tevékenység jellegéből adódóan hőterhelésnek vannak kitéve, az alkalmazott légtechnikai berendezések hatékonyságáról a megszokottnál gyakrabban kell meggyőződni, ellenőrizni kell a rendeltetésnek megfelelő működőképességüket, és gondoskodni kell a rendszeres és folyamatos műszaki karbantartásukról.
Figyelembe kell venni, hogy ezeket a berendezéseket általában normál időjárási körülményekre tervezték, ezért hőhullámok idején hibamentes működésük esetén is előfordulhat – kapacitásuk miatt -, hogy a munkahelyi klímát nem tudják az elégséges mértékben komfortossá tenni, így ezeken a munkahelyeken is szükségessé válhat munkaszervezési intézkedések bevezetése.
A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak csökkentése érdekében egyéb technikák is alkalmazhatók a tevékenység jellegétől függően, pl. a hősugárzó felületek szigetelése, a hősugárzás elnyeletése, visszaverése védőfalakkal, vízfüggönnyel.
Meleg munkahelyi klíma esetén különösen fontos annak figyelembe vétele, hogy az egyéni védőeszközök (különösen a légzésvédő) használata különböző mértékben, egyénenként változó mértékben többletterhelést jelenthet viselője számára, ezért indokolt a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának tanácsát is kikérni az egyéni védőeszközökkel kapcsolatban. Azoknál a tevékenységeknél, ahol az egyéni védőeszközök használata szükséges, fokozott körültekintéssel kell eljárni, és szem előtt kell tartani az életkori sajátosságokat, valamint a szervezet alkalmazkodóképességét, aktuális tűrőképességét és szükség esetén a munkavégzés szabályait is módosítani kell.
4) Az illékony veszélyes anyagokkal (pl. szerves oldószerek: aceton, toluol) végzett tevékenységnél a munkavédelmi szabályokat fokozottan be kell tartani, mivel a magas hőmérséklet fokozza az egyes kémiai anyagok párolgását, melynek következtében a munkahelyi levegő veszélyes szennyeződése meglehetősen gyorsan kialakulhat, mely megfelelő védelem műszaki és/vagy egyéni védelem) hiányában a munkavállaló rosszullétét, vagy akár eszméletvesztését is okozhatja.
Az alkalmazott elszívó berendezések megfelelő működésének ellenőrzéséről és folyamatos műszaki karbantartásáról gondoskodni kell.
A munkavállalók többlet-expozíciójának megelőzése érdekében intézkedéseket kell tenni (pl. az expozíció intenzitásának, időtartamának csökkentése, stb.).
A veszélyes anyagot tartalmazó [és a vonatkozó előírásoknak megfelelően felcímkézett, illetve jelöléssel ellátott tárolóedényt, a használatot követően azonnal le kell zárni és az anyag (kémiai, fizikai stb.)] tulajdonságainak megfelelő tárolásáról kell gondoskodni.
Az oldószerrel átitatott anyagokat, hulladékokat zártan, elkülönítetten kell tárolni.
5) A munkavállalók figyelmét fel kell hívni a folyadékveszteség pótlásának szükségességére és az ebből adódó rosszullétek megelőzésére, valamint arra, hogy az esetlegesen előforduló panaszok (pl. fejfájás, szédülés, szemkáprázás, szomjúság, szapora szívverés) esetén a munkát azonnal hagyják abba és keressék fel a kijelölt pihenőhelyet, szükség esetén igényeljék az elsősegélynyújtást, vagy az orvosi ellátást.
Hatályos jogszabályok:
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről,
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről,
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről.